Légkondicionáló berendezés fogalma
Légkondicionáló berendezés, klímaberendezés, klíma olyan légtechnikai rendszer, berendezés, mely az épületek, építmények belső levegőjének fizikai jellemzőit (általában hőmérséklet és páratartalom) szabályozza
Kell-e engedélyt kérni a homlokzati klímaberendezések elhelyezésére?
Ma már szinte mindenki tisztában van vele, hogy a homlokzati klímaberendezés, más néven légkondicionáló elhelyezésére, alapesetben nem kell építési engedélyt kérni. Azonban jó, ha tudjuk azt is, ez nem azt jelenti, hogy a homlokzaton bárhová, bármilyen módon elhelyezhetjük a forró napokon enyhülést adó készülékünket. Vannak ugyanis egyéb betartandó szabályai, feltételei a légkondicionáló berendezés épületeken való felszerelésének.
Kialakítást tekintve milyen típusú klímák vannak?
Az oldalfali split klímák a legelterjedtebbek a lakosság körében. A beltéri egység oldalfalon, míg a kültéri egység a kültéri falon vagy a tetőn helyezhető el. Előnye, hogy kevés helyet foglal, míg hátránya, hogy a beltéri oldalfali rossz elhelyezéséből adódóan kissé egyenletlen lehet a helyiség hőelosztása.
Parapet vagy mennyezeti klímák, amikor is a beltéri egységet az ablak alá függőlegesen (radiátorokhoz hasonlóan) vagy a mennyezet alá vízszintesen helyezzük el. Függőleges kivitelezés esetén a padlóhoz közel lévő nyílásán keresztül szívja be a levegőt, s a mennyezet irányába fújja ki a tetején. A kültéri egység elhelyezése a kültéri oldalfalon vagy tetőn történik.
Az álmennyezeti klímák, azaz a kazettás klímák a következő típus. Nagy előnye, hogy a beltéri egység a klimatizált térből nem foglal el helyet, ugyanis az álmennyezeti rendszerbe építjük bele. A beltéri egysége egy, két vagy négy irányú kifúvással rendelkezhet típustól függően, a legegyenletesebb hőelosztást biztosítva. A kültéri egység elhelyezése kültéri oldalfalon vagy tetőn történik. Felhasználását tekintve inkább irodák, éttermek, nagyobb közösségi terek ideális megoldása. Nem csak távvezérléses működtetésre van lehetőség, hanem egyes gyártók bizonyos modelljeinél fali termosztátos vezérlőegység is biztosított.
Központi klímák, másnéven légcsatornázható klímák esetében úgynevezett anemosztátok kerülnek beépítésre, azaz légbeömlők vannak az egyes helyiségek mennyezetén, esetleg oldalfalon. Ezzel a megoldással egyszerre több helyiség hűthető vagy fűthető. Az álmennyezetben vagy padlástérben elhelyezett beltéri egység ágazik el, s a levegő a szintén itt vezetett légcsatornán (szigetelt csöveken) keresztül jut el a helyiségekbe. A levegő elszívásáról és befúvásáról is külön anemosztátok gondoskodnak, így biztosítva a levegő keringtetését a helyiségben, és lényegében a legcsendeseb klimatizálást teszi lehetővé. A légcsatornás klímák leginkább intézmények, bankok, szállodák kedvelt légkondicionálási megoldása, de az építőipari trendek változásával a lakossági alkalmazás száma is nő.
A mobil klímákról annyit érdemes röviden tudni, hogy könnyen kézierővel mozgathatóak, így elég nagy szabadságot biztosítanak a felhasználóknak. Egyik helyiségből egész egyszerűen a másikba helyezhetjük. A hagyományos épített klímákkal ellentétben azonban az energia fogyasztásuk drasztikusan magas, hűtési hatékonyságuk alacsony, méretük nagy, továbbá a kondenzvíz-elvezetés sem oldható meg kényelmesen.
Ha több helyiséget akarok hűteni, mi a megoldás?
A légkondicionáló berendezések szempontjából megkülönböztetünk Mono és Multi rendszerű készülékeket.A Mono készülék egy olyan klíma, amely egy beltéri és egy kültéri egységet takar. A Multi klímák variálhatók, egy vagy több beltéri egységgel képesek működni, amelyek külön-külön csatlakozhatnak a kültéri egységhez, így egymástól függetlenül képesek működni, egyszerre több helyiséget különböző módon hűteni vagy fűteni.
Szintén megoldás lehet még a központi klíma, avagy légcsatornázható klíma, aminek működését már az előző pontban ismertettük.
Klíma elhelyezésére vonatkozó szabályok
Az utólagos felszerelésnél szem előtt kell tartani, hogy a berendezés működésének zaj-, rezgés- vagy más káros hatása ne legyen a környezetére, ártalmas mértékűpáralecsapódást ne okozzon.
A klímaberendezést a 2008. szeptember 12. előtt használatba vett épületek homlokzatán úgy kell felszerelni, hogy az – lehetőleg építészeti eszközökkel megoldva – takartan helyezkedjen el (például direktben nem látszó, vagy beforduló homlokzati részre szerelve stb.), nem szembetűnő helyen úgy, hogy a településképben jelentős zavaró hatást ne okozzon, és a működésével az épület, vagy a szomszédos ingatlanok használóit ne zavarja. Az OTÉK 2008. szeptember 12-i módosítása után létesülő épületek esetében pedig már a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a helyiségek rendeltetésének megfelelő légállapot biztosítható legyen, szüksége esetén kalkulálni kell a klimatizáló berendezés felszerelésének lehetőségével, és már tervezési fázisban gondoskodni kell azok megfelelő, esztétikus elhelyezéséről.
Forrás: https://epitesijog.hu/1924-legkondicionalo
Részlet Baksa Lajos 2016. július 16-ai Légkondicionáló című közzétételéből
